Bizonyos események ismétlődnek!

1
Bizonyos események ismétlődnek!

Még nyáron, 2023. július 29-én, alkonyatkor történt, hogy a Kelet-Bükki Tájegység területén, Tardon, az ott élő természetvédelmi őr családi házának külső világítása egy nőstény szarvas álganéjtúrót vonzott a tornácra. A Bükköt és peremterületeit tekintve ez a faj első dokumentált előfordulása!

A szarvas álganéjtúró (Bobelasmus unicornis, természetvédelmi értéke 50.000 Ft) közösségi jelentőségű, védett fajunk, melynek életmódjáról korlátozott ismeretekkel rendelkezünk. Lárvái föld alatt élő gombák termőtesteiben fejlődnek, a faj kedvező természetvédelmi állapotú, cserjésekkel tarkított gyepekhez és a mozaikos, nyílt részekkel tagolt erdőterületekhez kötődik. Nehezen vizsgálható faj, részben a lárvák fent említett életmódja, részben pedig az imágók rajzásának jellemzői miatt. Alkonyattájt, nagyon rövid ideig repül, amely jelentősen bonyolítja potenciális élőhelyein kimutatását, illetve arra alkalmas estéken egyszerre több terület ellenőrzését. A Kiskunságból, a Gödöllői-dombságból és a Dunazug-hegység területéről több lokalitás ismert, de az Északi-Középhegyég területén nagyon ritka. Annak ellenére, hogy az elmúlt években mind specialista kutatók, mind a Kelet-bükki Tájegység természetvédelmi őrei intenzívebben keresték a fajt az alkalmasnak tűnő élőhelyeken, most először sikerült előfordulását bizonyítani a Bükkalján.

Mint fentebb írjuk, bizonyos események néha ismétlődnek! Három évvel ezelőtt (majdnem napra pontosan) szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján megjelent írást idézünk az alábbiakban:

„Igazgatóságunk nagy figyelmet fordít a védett és a Natura 2000-es területek élővilágának feltárására. Ennek érdekében számos kutató kap megbízást felmérésekre a közösségű jelentőségű állatfajok előfordulásának kimutatására. Az utóbbi évtizedekben a specialisták által végzett, célzott kutatások sok érdekes adatot szolgáltattak a természetvédelmi kezelés szakmai megalapozottságához, de nemegyszer a véletlennek köszönhetően gyarapodnak ismereteink. Így történt ez a közelmúltban a Nógrádi Tájegységben is.

2020. július 28-án a kora esti órákban, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzettel határos Harmos Krisztián tájegységvezető Kozárdon lévő lakóháza külső világítása egy nőstény szarvas álganéjtúrót (Bolbelasmus unicornis) vonzott be.”

A Bükkalján álló tardi családi ház külső világításának egyébiránt nem ez az első jelentős „fogása”. 2014 óta szinte minden évben, július végén, augusztus elején megjelennek itt a szintén közösségi jelentőségű, hazánkban fokozottan védett (természetvédelmi értéke 250.000 Ft) sztyepplepke (Paracossulus thrips) egyedei. A löszgyepeken élő, gyökérrágó molyok közé tartozó éjjeli lepkénk hernyóinak tápnövénye a szintén védett gumós macskahere (Phlomis tuberosa). Tardon 2013-ban sikerült a fajt kimutatni célzott kereséssel (ultraibolya fénycsővel kombinált vödörcsapdával), addig a Bükkalja ezen részéről nem volt ismert előfordulása. 2014-ben a külső világításra érkező sztepplepkék újabb élőhelyét sikerült kimutatni (azóta 5 előfordulását ismerjük Tard határában), a keresést váratlan megjelenésük motiválta. Eldugott, cserjésedő és akácosodó löszgyep-fragmentumban akadtunk rá tápnövényének állományára.

Fotók: Kleszó András


Kleszó  András
Kleszó András
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom