Geotópok a Dűne Univerzum Impériumában

1
Geotópok a Dűne Univerzum Impériumában

A geoparkunk déli részét képező Bükkalja egyik jellegzetes geotópja ad otthont a Harkonnen Háznak a Dűne: Prófécia c. sorozatban.

A Bükkalját miocén kori (kb 21-12 millió éves) vulkáni törmelékes kőzetek építik fel, amelyek heves vulkáni működés során keletkeztek. A térséghez köthető intenzív robbanásos vulkáni tevékenység alatt hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amelyek a légkörből hullottak vissza, vagy a vulkáni felépítmények oldalain, ártufaként hömpölyögtek le, s később váltak kőzetté. A különféle mértékben összesült és erózió által különböző mértékben lepusztult vulkáni tufákból alakult ki a Bükkaljára jellemző, különleges természetes (pl. kaptárkövek, szurdokok) és mesterséges (pl.: barlanglakások, bújók, hodályok, pincék) formakincse.

Fotó: Megyeri Balázs (BNPI)

Fotó: Megyeri Balázs (BNPI)

A Dűne: Prófécia sorozat főszereplője, Valya Harkonnen családja a Noszvaj délkeleti határában található Farkaskő-dűlő vagy Pocem barlanglakásait választotta otthonául. Ugyan a sorozatban a barlanglakások a Lankiveil nevű, rideg, fagyott bolygóján nyújtanak menedéket a bálnazsír feldolgozással foglalkozó, megtépázott hírnevű családnak, a valóságban a Gyulakeszi Riolittufa Formáció, a kb. 20-19 millió éves, sárgásszürke színű, jól faragható riolittufa tanulmányozására az egyik leglátványosabb helyszín.

Jelenet a Dűne: Prófécia c. sorozatból

Jelenet a Dűne: Prófécia c. sorozatból

A Bükkalja népei évszázadok óta faragnak barlanglakásokat, borospincéket, bújókat és egyéb, elsősorban gazdasági rendeltetésű termeket ebbe a kőzetbe, mely része a Bükkaljai Kőkultúrának, ami 2013 óta Hungarikum, 2024 óta pedig a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark egyik kultúrtörténeti értéke. A noszvaji Pocemben valószínűleg a 19. század elején faraghatták az első barlanglakásokat. Ma a Farkaskői Barlangok Alkotótelep gondozza és bővíti a barlanglakásokat. Az Adventi időszakban igazán bensőséges programokkal várják a szervezők az érdeklődőket, érdemes oda ellátogatni. (Bővebb információk: https://fb.me/e/42095THIW)

Az alkotótelep által készített, a riolittufához és a térség misztikumához kapcsolódó néhány műalkotása a sorozatban is visszaköszön, azonban a díszlettervezők nagyon ügyesen vegyítették a helyi, eredeti alkotásokat, a Harkonenn Ház, ebben a korszakban még szegényes javait képező művekkel. Így mindenképp ajánljuk, hogy a sorozat megnézése után fedezzék fel Önök is a Bükkaljai barlanglakások egyik legjellegzetesebb helyszínét. Illetve, ha már a térségben járnak, ne hagyják ki a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvényt se!


Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom