Idén is csatlakozva az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, Igazgatóságunk környezeti nevelői iskolákba látogattak el, népszerűsítve a hulladékcsökkentés szemléletét. A 2009-ben indult mozgalomhoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2017-ben csatlakozott, hogy a környezeti nevelés keretei között előadásokat, foglalkozásokat tartson a témával kapcsolatban. Azóta minden év novemberének utolsó hetében megismételjük ezt a küldetést, az éppen aktuális kihívásnak megfelelően.
2025-ben a fókuszban az e-hulladékok állnak, ezért az idei év kampányának mottója „Értékmentés ON, pazarlás OFF" volt. Az elektromos berendezések jelentősen meghatározzák a modern életvitelt: mosógépek, légkondicionálók, okostelefonok...nehéz elképzelni a mindennapi életet nélkülük. Az okostelefon napjaink legjobb példája a globalizált termékre: egyetlen ország sem tud önállóan mobiltelefont előállítani, kizárólag nemzetközi erőforrások felhasználásával. Alkatrészei és alapanyagai öt kontinensről származnak, számos ipari folyamaton és nemzetközi ellátási láncon mennek keresztül.
A Földön élő 7 milliárd 600 millió emberre 5 milliárd 100 millió mobiltelefon jut. A legkritikusabb elemei ezeknek az elektronikai termékeknek a ritkaföldfémek, melyek bányászata és kereskedelme évtizedek óta komoly etikai, környezet- és természetvédelmi problémákat vet fel. A gazdasági elemzések szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem képes biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe, ezért egyre sürgetőbbé válik, hogy Európa is rendelkezzen ilyen nyersanyagforrásokkal. Ugyan az elmúlt években Svédországban és Norvégiában fedeztek fel új, jelentős ritkaföldfém-lelőhelyet, de ezek kitermelése csak jó néhány év múlva kezdődhet és válhat meghatározóvá a piacon.
Eközben több mint 20 év alatt mintegy 6 millió ember halt meg a koltán nevű érc (tantál tartalmú ritkaföldfém) bányászata következtében. A bányák egy része Kelet-Kongóban található, ott ahol veszélyeztetett fajok, például gorillák és csimpánzok is élnek, felemésztve ezzel élőhelyüket. Ezeket a bányákat jelen pillanatban lázadó milíciák uralják, bizonytalanságot, káoszt okozva a térségben. A bányászat nemritkán gyermekek, illetve rabszolgák munkáján alapul.
Nem árt, ha tudjuk: laptop, fényképezőgép, videojáték, arany fülbevaló - mindegyik tartalmazhat olyan alkatrészeket, anyagokat, amely kongóiak vére, könnye árán került ki a földből.
De bármennyit is szigorodnak a szabályok, a rendszer kulcsszereplői továbbra is mi, a fogyasztók vagyunk. Minden vásárlásunkkal üzenünk: támogatjuk-e a jobb minőséget, a helyi gyártókat, a javíthatóságot és az átlátható láncokat, vagy fenntartjuk az olcsóság látszatára épülő modellt, amely mögött kizsákmányolás, egészségügyi kockázat és környezeti rombolás áll.
A BNPI munkatársai is ennek a missziónak a szellemében tartottak figyelemfelhívó, gondolatébresztő foglalkozásokat azokban az iskolákban, melyek regisztráltak a környezeti nevelési programunkra.
Az iskolai foglalkozásokra felső tagozatos és középiskolás osztályok jelentkezhettek, ahol egy tanóra keretében tudhattak meg többet a tudatos hulladékgazdálkodásról, a hulladék keletkezésének, megelőzésének formáiról, a termékek újrahasználatáról, vagy az anyagok újrahasznosításának fontosságáról.
A programon 9 iskola közel 400 diákja tudott részt venni, ahol a fentiekről hallhattak.
Vannak azért biztató kezdeményezések is a világban, mint például a közelmúltban megrendezett olimpiai játékok, ahol az elnyerhető érmeket a lakosság által adományozott elektronikai eszközökből kinyert fémekből készítették, beleértve a régi mobiltelefonokat is.
Az ilyen típusú projektek is felhívják a figyelmet az erőforrások szűkösségére és a körforgásos gazdaság jelentőségére.
