Geopark

2017-ben négy település – Borsodnádasd, Felsőtárkány Répáshuta és Szomolya – kezdeményezésére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában létrejött, 2817 négyzetkilométer kiterjedésű Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magában foglalva az Upponyi-hegységet és a Bükköt. A Bükk-vidék Geopark két vármegye – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye – területén helyezkedik el és 109 települést foglal magába. A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024-ben hivatalosan is tagjává vált a geoparkok nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását.






A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark céljai:

  • a földtudományi sokféleség (geodiverzitás) védelme,
  • a földtudományi örökség bemutatása,
  • az értékközpontúságra és fenntarthatóságra irányuló szemléletformálás, ezen belül is kiemelten a földtani örökség értékének és jelentőségének tudatosítása a helyben élők körében.
  • A földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva a térség fejlődését szolgálni a fenntartható geoturizmuson keresztül.

A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark

A Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magába foglalva a gyűrt, redős, takarós kifejlődésű Upponyi-hegységet és Bükköt is. Az Upponyi-hegységben tárulnak fel azok a legidősebb kőzetek is, melyek a földtani óidőből, a késő ordovícium időszakából maradtak ránk. A Bükk alaphegységi kőzetei csaknem 150 millió évig tartó szinte folyamatos üledékképződés során keletkeztek. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a Bálvány északi oldalában a perm-triász határt bemutató földtani feltárás, amely a perm végi nagy kihalás földtörténeti eseményét rögzíti. A Bükk hazánknak barlangokban leggazdagabb karsztvidéke, ahol a föld mélye több mint 1150 barlangot rejt, amelyekből számos kiemelkedő régészeti és őslénytani jelentőségű. A karsztos formakincsek mellett vulkáni kőzetek is megjelennek a Bükkalján, miocén korú, heves vulkáni kitörések emlékeit őrizve.


Bővebben: https://www.bnpi.hu/hu/bukk-videk-geopark-1


Mik az UNESCO Globális Geoparkok?

Az UNESCO Globális Geoparkok olyan egységes, egybefüggő földrajzi területek, ahol a nemzetközi geológiai jelentőségű helyszíneket és tájakat átfogó védelmi-, oktatási- és fenntarthatósági fejlesztési koncepcióval kezelik. Az alulról építkező megközelítésük, amely a megőrzést a fenntartható fejlődéssel ötvözi és bevonja a helyi közösségeket, egyre népszerűbb. Az UNESCO Globális Geopark nemzetközi elismerés, amely az ember és a természet közötti egyensúlyt támogatja, és az Nemzetközi Geotudományi és Geopark Programhoz (IGGP) tartozik.


Európai Geopark Hálózat

Az Európai Geopark Hálózatot (EGN) 2000-ben négy geopark hozta létre, és 2001 óta az UNESCO fennhatósága alatt működik. Ez egy nagyon aktív hálózat, amely az összes európai UNESCO Globális Geoparkot összefogja.


Globális Geopark Hálózat

A GGN-t eredetileg 2004-ben alapították, nemzetközi partnerségként, amely az UNESCO égisze alatt fejlődött ki. Célja a legjobb gyakorlatok mintáinak kidolgozása és minőségi standardok meghatározása azoknak a területeknek, amelyek a földi örökség helyszíneinek védelmét és megőrzését integrálják a regionális fenntartható gazdasági fejlesztési stratégiába.

A Bükk Régió Geopark 2024 óta tagja az Európai és a Globális Geopark Hálózatnak, ez év márciusa óta viseli a Bükk Régió UNESCO Globális Geopark címet.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom