Először, de nem utoljára: tudományos előadóülésen találkoztak a Bükk-vidék Geopark kutatói

1
Először, de nem utoljára: tudományos előadóülésen találkoztak a Bükk-vidék Geopark kutatói

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását. Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 2024. március 28-án, a budapesti Vajdahunyadvárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához való csatlakozás alkalmából 2024. május 6-án, első alkalommal rendezett tudományos előadóülést a Bükk-vidék Geopark geológiájáról, földtani értékeiről azon – az értékfeltárásban és elemzésben közreműködő – szakemberek közreműködésével, akik munkájukkal segítették a Bükk-vidék Geopark csatlakozási dokumentációjának elkészítését. A miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban tartott tudományos ülésen rendkívül színvonalas és informatív szakmai előadások hangzottak el, melyek részletesen bemutatták és újból alátámasztották, milyen különleges geológiai értékekkel is bír a Bükk-vidék.

Fotó: Kozma Attila

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: a Bükk-vidék Geopark 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, az Igazgatóság koordinálásában jött létre, és 7 évig tartó komoly szakmai munka eredménye az UNESCO tagság idei elnyerése, amit ezúton is megköszönt minden érintettnek. – Az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területeként ezen geopark legfőbb jellegzetessége a rendkívüli változatossága: a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi és kulturális értékekkel bír, melyek bemutatása, oktatása, ápolása és védelme – a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével – kiemelkedően fontos számunkra – emelte ki.

Fotó: Várhelyi-Szomszéd Eszter

Hangsúlyozta: az Igazgatóság alapvetése, hogy a térségben élők helyi identitását előtérbe helyezve, velük együttműködve és az egyéb helyi értékekkel közösen, mintegy holisztikus szemléletben szükséges ezen geológiai környezetet a térségfejlesztés során képviselni. E folyamat fontos eleme a helyi önkormányzatok, a nevelési-oktatási intézmények és civil szervezetek tevékenységének összehangolása a geológiai értékek közös ápolása, bemutatása, és fenntartható módon történő védelme, megőrzése érdekében. Elmondta, hogy az Igazgatóság Bükk-vidék Geopark csoportja a közeljövőben településcsoportonként keresi fel a geoparki értékeket (geosite-okat), hogy helyszíni programokon keresztül, a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel összefogva mutassa be a helyi közösségeknek az UNESCO címmel járó, a térség fejlődését szolgáló további lehetőségeket. Végül megtudhattuk, hogy ehhez az eseményhez hasonló, a legújabb kutatási eredményeket bemutató tudományos előadóüléseket rendszeresen tervez tartani az Igazgatóság.

A szakmai oldal képviseletében Dr. Hartai Éva, a Magyarhoni Földtani Társulat (a továbbiakban: MFT) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy Európa egyik legrégebbi földtani tudományos szervezeteként a hazai földtudományt és rokontudományait művelő szakembereket fogják össze, s alapvető feladataik közt szerepel a nevelés-oktatás, a tudományos ismeretterjesztés és a földtudományi – földtani, felszínalaktani, víztani, talajtani – természeti értékek megőrzése is. A társulat elnöke hangsúlyozta: a Bükk-hegység bővelkedik földtani értékekben és a földtani kutatásokra is jó lehetőséget biztosít annak geológiai diverzitása. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a közoktatásban részletesebben ismertessék a különféle energia, a víz, az ásványi nyersanyagok és egyéb erőforrásaink jelentőségét, hogy a felnövekvő generáció már felelősségteljesebben tudjon gondolkodni ezek védelméről és fenntarthatóságáról. Kiemelte, ez az a pont, ahol az MFT és a BNPI törekvései találkozhatnak. Zárszóként az MFT nevében biztosította a nemzeti park igazgatóság szakembereit, hogy számíthatnak a társulat támogatására ebben a szakmai munkában.

Fotó: Kozma Attila

Igazgatóságunk ezúton is köszöni a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Kutatási Hálózat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Herman Ottó Múzeum és a Magyarhoni Földtani Társulat közreműködését.

Kiemelt köszönet jár előadóinknak: Dr. Hartai Éva (MFT); Dr. Németh Norbert (ME); Dr. Sütő László (EKKE); Holló Sándor (BNPI); Dr. Harangi Szabolcs (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ELTE); Dr. Szolyák Péter (HOM); Dr. Lénárt László (ME); Dr. Hevesi Attila (ME); Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet); Dr. Hips Kinga (ELTE); Dr. Velledits Felicitász (ME)




Az ülésen elhangzott publikus előadások:

Dr. Hips Kinga (ELTE): A mikrobák változatos világa: szedimentológiai eredmények a bükki karbon, perm és triász mészkövekből

Holló Sándor (BNPI): Tömegmozgások az ordovíciumtól napjainkig a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkban

Dr. Lénárt László (ME): A 33 éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) mért adatai és kutatási eredményei a hideg karsztvízű Bükkben és Bükk-térségi termálkarszton

Dr. Sütő László (EKKE): Értékminősítés eredményei a Bükk-vidék Geoparkban

Dr. Németh Róbert (ME): A Bükk-vidék Geopark földtani térképe: történet a rajz mögött

Dr. Hevesi Attila (ME): A Bükk hegység legjellemzőbb és különleges karsztformái és a Bükkalja

Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): A Nyugati-Bükk középső-jura képződményei és deformációja

Dr. Velledits Felicitász (ME): 240 millió éves zátonyok a Bükkben


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom