Gondolatok a patakmedrek rendben tartásáról

1
Gondolatok a patakmedrek rendben tartásáról

A tudomány, a környezet, de még a klíma is sokat változott az 1960-as, 1970-es évek óta, az emberek gondolkodásmódja azonban makacsul tartja magát. A nosztalgia és a rossz berögződések máig olyan erősek, hogy olykor még az életösztönt is felülírják. Ezért születhetnek még 2025-ben is olyan cikkek, amelyek a természet felett diadalt arató ember korszakának szellemében végzett munkálatokat dicsőítik, és ezért folyhatnak olyan beruházások, amelyek mellőzik az élővilág védelmét és a modern szemléletű, élhető környezetet teremtő tervezést, kivitelezést.

A környezettel szemben máig tartja magát az a szemlélet, hogy annak állapotát az emberi szem által meghatározott rendezettség minősíti. Ha egy erdőben kidőlt fák vannak, az erdő rendezetlen, nincs gazdája. Ha egy patak medre nincs betonlapokkal burkolva, a meder nem egyenes vonalvezetésű, trapéz keresztmetszetű, vagy a mederben lágy szárú (ad absurdum fás szárú) növényzet található, akkor az a vízfolyás elhanyagolt. Ilyenkor két úton indulhat el az ember: a munkagép kulcsa után nyúl és a régi berögződés szerint cselekszik, kiirtva a patak élővilágát, vagy felkeres edukációs csatornákat, szakemberekkel konzultál és a jövő generációi számára egy élhetőbb környezetet teremtve értéket hoz létre.

Természetes meder (Fotó: Csipkés Roland)

A klímaváltozás következtében nemcsak a hőmérsékleti rekordok dőlnek meg sorra, hanem a csapadék eloszlása is megváltozott. Az olykor elviselhetetlenül hosszúra nyúló aszályos időszakokat hirtelen lezúduló, villámárvizeket okozó esőzések szakítják meg, a zivataros napok száma pedig a jövőben várhatóan továbbra is emelkedni fog ( 1.). Ilyenkor akár egy teljes havi átlagcsapadéknak megfelelő eső is lehullhat nagyon rövid, akár csak tízpercekben mérhető idő alatt. Ez akkora vízmennyiség, amelynek elvezetésére nem lehet megfelelő léptékű vízelvezetést tervezni, főleg nem lakott, sűrűn beépített környezetben, ahol a vízfolyások eleve mesterségesen szűkített medrekbe kényszerülnek. A heves esőzések hatását tovább fokozza, hogy a települések burkolt felületeiről (parkolók, utak) a víz nem tud a talajba szivárogni, a patakoknak, csatornáknak így óriási területekről kellene elvezetniük a nagyon rövid idő alatt összegyűlő hatalmas víztömeget, ami fizikailag lehetetlen. Ráadásul a mesterséges felszínborítottságú területek kiterjedése hazánkban folyamatosan növekszik ( 2), ahogy egyre újabb és újabb utak, ipari parkok és irodaépületek nőnek ki a földből ott, ahol korábban zöldterületek voltak.


Kotort meder (Fotó: Csipkés Roland)

A kisvízfolyások vízelvezető képességét, vízszállító kapacitását a mederkotrások, az „eredeti mederkeresztmetszet” visszaállítását célzó beavatkozások csak kis mértékben tudják fokozni, mivel ezek a munkálatok legtöbbször csak a kisvízi medret érintik, a nagyvízi meder keresztmetszete többnyire csak kis mértékben változik. A mederanyagnak ugyanis sokszor csak az áthelyezése történik meg a meder egyik pontjából egy másikba, a mederanyag valójában továbbra is a nagyvízi mederben marad. Belterületi szakaszokon ráadásul a kisvízfolyások medrét gyakran függőleges falak közé szorítják. A meder mélyítésének hatására ugyanakkor a vízfolyás egyre mélyebb rétegekből vonja el a felszín alatti vizeket, a medrek burkolása miatt pedig a víznek esélye sincs a mederből a talajba szivárogni, így a felszíni vízből nem történik meg a felszín alatti vízkészlet pótlása sem.

Burkolt meder (Fotó: Csipkés Roland)

Vízfolyásaink medrének és partjának fenti szemléletben történő, évek óta tartó kitartó, pénzt és emberi erőt nem kímélő szisztematikus kezelésének eredményeként számos olyan idegenhonos növényfaj telepedett meg a vizek mentén, amelyek kiválóan alkalmazkodnak a talaj folyamatos bolygatásához, a csupasz talajfelszín gyors kolonizációjához. Ezek a növények ma már igen komoly ökológiai kockázatot jelentenek, teljes élőhelyeket szüntetve meg, euró és dollár milliókban mérhető gazdasági károkat okozva világszerte ( 3). Egyik ilyen növény az eredetileg kelet-ázsiai ősöktől származó hibrid cseh óriáskeserűfű ( Fallopia x bohemica) ( 4). A faj amellett, hogy napjainkra már szinte minden vízfolyásunk mentén megtalálható (sőt, helyenként akár kizárólag általa alkotott élőhelyekkel is találkozhatunk), a víztől távolabb eső területeken is egyre nagyobb foltokban jelenik meg. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy mechanikusan (pl. kaszálással, szárzúzással) irtva a növényzetet éppen a növény terjedésének kedvezünk, mivel minden apró darabból egy új egyed képes kihajtani.

Japánkeserűfű (Fotó: Schmotzer András)

A vízi és vizes élőhelyek fontosságát felismerve számos olyan fejlesztés történt a világon az elmúlt években, amelyek hatékonyan ötvözték az árvizek elleni védekezést, a lakható környezetet és a klímaváltozás hatásainak mérséklését biztosító természetalapú megoldásokat ( 5). Parkok, esőkertek kialakításával belterületi szakaszokon is teret engedve a vizeknek, vagy – legegyszerűbb esetben – fásszárúakat ültetve a kisvízfolyások mentén, kihasználva a fák azon hatását, hogy gyökérzetükkel stabilizálják a partfalat, árnyékoló hatásuk révén pedig mérséklik a víz felmelegédését és a lágyszárúak mennyiségét is csökkentik a mederben. A fáknak ezeken túlmenően persze számos egyéb kedvező hatásuk is van, mint az oxigéntermelés, párologtatásuk által a környezet hűtése, vagy a biológiai sokféleség növelése az élőhelyteremtés által, városi környezetben ezek a pozitív hatások pedig még jobban felértékelődnek.

Esővíz tó (Fotó: Csipkés Roland)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság elhivatott az élővilág és az élőhelyek védelmében, szakembereink célja a természeti értékek megőrzésén túl a tájékoztatás, az edukáció, a szemléletformálás és egy élhetőbb környezet teremtése a jövő generációi számára. Környezetünk és a természet védelme a legtöbb esetben nem pénz, hanem csak odafigyelés és a megfelelő információk ismeretének kérdése, Igazgatóságunk ebben igyekszik segítséget nyújtani a jó gyakorlatok bemutatásával és a rossz gyakorlatok elleni figyelemfelkeltéssel.

1. https://masfelfok.hu/2025/07/29/tobb-nyari-zivatar/

2. https://masfelfok.hu/2024/01/09/beton-tegla-terko-terulethasznalat-beepitettseg-telepulesrendezes-magyarorszag/

3. https://qubit.hu/2025/09/02/parlagfu-nutria-balvanyfa-cifrarak-itt-az-ideje-hogy-felvegyuk-a-harcot-az-invazios-fajok-ellen

4. http://www.invaziosfajok.hu/hu/invazios-fajok/96

5. https://agroforum.hu/hazikert-2/haz-taj-blog/termeszetalapu-megoldasok-nbs-nature-based-solutions-a-telepulesek-eleteben/

Csipkés Roland
Csipkés Roland
hidrobiológiai referens

Kapcsolódó