Mit rejt a költőláda?

1
Mit rejt a költőláda?

Az aktív természetvédelem egyik legrégebben alkalmazott módja a mesterséges madárodúk kihelyezése. A jelenlegi tájhasználat és erdőgazdálkodás mellett sajnos általános probléma az idős, és odvasodó fák hiánya Magyarországon.

Azaz odúlakó madárfajaink általános odúhiánnyal küzdenek, ezért van szükség mesterségesen segíteni fészkelésüket. Több madárfaj esetében sikerült már jelentős állománynövekedést elérni pusztán a mesterséges odúk kihelyezésével. Ezen fajok közé tartozik az uráli bagoly is.

Uráli bagoly

Az uráli bagoly középhegységi erdeink ritka, fokozottan védett faja. Mint a legtöbb ragadozó életmódot folytató madárfajnak, az uráli bagolynak is alapvetően két dologra van szüksége a sikeres költéshez. Ez a két dolog a táplálék és a megfelelő fészkelőhely. Táplálékát főleg az erdei rágcsálók teszik ki, ez a táplálékforrás általában rendelkezésre áll erdeinkben. Nagyobb problémát jelent azonban a megfelelő fészkelőhely megtalálása. Az uráli bagoly a fákban keletkező, nagyméretű odúkat szereti elfoglalni, ennek azonban erősen híján vannak hazai erdeink. Miért is? Középhegységi erdőterületeink szinte egésze gazdasági hasznosítás alatt áll. Ez azzal jár, hogy a faegyedek kivágásra kerülnek az úgynevezett vágásérettségi korban. Pont akkor, amikor elérhetnék azt a méretet és kort, hogy az uráli baglyoknak megfelelő odúk képződhetnének bennük. Ezen idős, odvasodó fák hiányában igen nehéz megfelelő fészkelőhelyet találniuk. Ezért segítjük őket nagyméretű, mesterséges költőládákkal.

Az uráli bagoly számára kihelyezett költőládák mélyek, nem látszódik, hogy mi van bennük. Az ellenőrizhetőség megoldására egy kis tükör szolgál a tető aljára erősítve, ezen keresztül lehet betekinteni a ládába. Mivel igen nagyméretűek ezek a ládák, ezért jellemzően csak két faj foglalja el ezeket, az uráli bagoly és a macskabagoly.

Kotló macskabagoly a költőládában

Idén tavasszal azonban egy meglepő faj szaporodását is sikerült dokumentálnunk egy ilyen költőládában a Mátrában. Április 4-én, a baglyok kotlási időszakában ellenőriztük először az egyik költőládát, amikor is nagy meglepetés történt. A tükrön keresztül nem tollas állat, hanem valamilyen szőrmés jószág körvonalai rajzolódtak ki. Az állat összegubózva feküdt, a feje nem látszódott. Csupán a szőrzet színezete, a hát mintázata, valamint a méret alapján lehetett következtetni arra, hogy ez bizony egy vadmacska.

Kifejlett vadmacska a költőládában

A baglyokhoz hasonlóan a vadmacskák is előszeretettel használnak idős, odvas fákat szaporodóhely, illetve nappali búvóhely gyanánt. Ekkor azonban még nem lehetett megállapítani, hogy az adott egyed mit csinál a költőládában. Azt sejtettem, hogy csak nappali búvóhelyként használja. Ugyanezt tapasztaltam május 4-én, a következő ellenőrzéskor. Ekkor már megmozdult egy kicsit a vadmacska, de továbbra sem látszódott egyéb. Még mindig arra gondoltam, hogy csak egy rendszeresen használt nappali búvóhelyről van szó.

Május 29-én azonban újra ellenőrzést tartottam, ekkor a kifejlett példány már nem volt bent a ládában, viszont vadmacska kölykök látszódtak. A ládában folyamatosan ficeregtek, néha fel-fel néztek. A kis tükrön keresztül nézve nehéz volt megállapítani az izgő-mozgó kölykökről, hogy pontosan hányan vannak, de három példány biztosan volt. Így bebizonyosodott, hogy szaporodóhelyül használta a vadmacska a költőládát.


Vadmacska kölykök a költőládában

Ez az érdekes adat is felhívja arra a problémára a figyelmet, hogy nagyon kevés az idős fa, és az idős erdő hazánkban. Bár a madaraktól lényegesen nehezebben kutatható fajról van szó, de sejthető, hogy a vadmacskák esetében is problémát jelent a megfelelő szaporodóhelyek hiánya az erdőkben.

Kifejlett vadmacska

Költőláda kihelyezése

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom