Ünnep és hagyomány a kihajtás Szent György napján a dél-hevesi pusztákon

1
Ünnep és hagyomány a kihajtás Szent György napján a dél-hevesi pusztákon

„Szent György napi kihajtáskor minden ember lehet pásztor, de Mihály-napkor, behajtáskor, csak az marad pásztor, aki elszámol” – tartja a régi népi bölcsesség. Április 24-én, a tavasz és a megújulás ünnepén Tarnaszentmiklós határában, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet védett legelőin ismét benépesült a táj: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) megrendezte a hagyományos Szent György-napi Kihajtási Ünnepet.

Az eseményt Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója nyitotta meg, aki beszédében a tavaszi újrakezdés és a folytonosság jelentőségét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a naptári Szent György-nap nem csupán egy dátum, hanem az a pillanat, amikor a természet felébred hosszú téli álmából, és a legelő újra élettel telik meg.

„Nem mindennapi látvány és felbecsülhetetlen érték az, amit ma a zöldellő legelőkre kísérünk” – emelte ki az igazgató asszony. Beszédében külön kitért arra, hogy a Szürke Szálláson a tavalyi kényszerszünet után ez a nap különösen ünnepi pillanat: a karámok kinyitásával nemcsak a jószágokat indítják útnak, hanem a „puszta törvényeit” és az „öregek bölcsességét” is továbbviszik. Kiemelte, hogy az ősi erőt sugárzó magyar szürke szarvasmarha és a szívós kárpáti borzderes a nemzeti büszkeségünk részei, melyek rábízása a természetre és a tapasztalt gulyások gondoskodására a magyar gazdaélet elválaszthatatlan rítusa.

A Szürke Szállás állattartó telep kulcsszerepe

A 2022 márciusában átadásra került Szürke Szállás nem csupán egy gazdasági épületegyüttes, hanem a dél-hevesi természetvédelem egyik legfontosabb bázisa is.

Jelentősége többrétű:

  • Génmegőrzés: Itt kap otthont az Igazgatóság jelentős magyar szürke szarvasmarha állománya, amely genetikai tisztaságának fenntartása nemzeti érdek, egyben a BNPI egyik hangsúlyos feladata is.
  • Élőhelykezelés: Az itt tartott állatok végzik a környező szikes gyepek természetvédelmi célú legeltetését. Ez a tevékenység elengedhetetlen a pusztai élővilág – köztük a Magyarországon fokozottan védett kerecsensólyom és a kék vércse – fészkelőhelyeinek és táplálkozóterületeinek fenntartásához.
  • Kulturális misszió: A telep a hagyományos pásztorkultúra élő központja is, ahol a gulyások szaktudása tovább öröklődik, hogy ez a speciális tudás ne vesszen el a modernizáció világában.

Mélyreható szakmai előadások a természetért

A Kihajtási Ünnep lehetőséget adott a gazdálkodó ágazat és a természetvédelem közötti közvetlen információcserére is. A szakmai előadások során az előadók ismertették szakterületüket és a kapcsolódó, folyamatban lévő projekteket:

  • A magyar szürke és a kulturális örökség: Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének (MSZTE) ügyvezetője, előadásában a fajta 1991 óta folyó, szervezett tenyésztését mutatta be. Kiemelte a faj eredetével kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket, valamint a magyar szürke ökológiai előnyeit és modern hasznosítási irányait, hangsúlyozva a pásztorkultúra és a legeltetési kultúra elválaszthatatlan egységét.
  • Kerecsensólyom-védelem: Gócs Kata (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)) a Life SakerRoads programot ismertette. A populációcsökkenés megállítása érdekében intenzív monitoringot, a táplálékbázis (pl. ürgepopuláció) növelését, a földúthálózat menti élőhelykezelést, füves-bokros-fás mezsgyeszegélyek kialakítását, és fás műfészkek kihelyezésével régi-új élőhelyek kialakítását tűzték ki célul. Fontos elem a konfliktuscsökkentés és a célzott kommunikáció is a fő érdekcsoportokkal (pl. vadászok, galambászok, gazdálkodók).
  • Jó gyakorlatok a természetvédelemben: Sasvári János (BNPI), a Dél-Hevesi Tájegység természetvédelmi őre, az Igazgatóság helyi fajvédelmi tevékenységét mutatta be. Konkrét tanácsokkal, javaslatokkal látta el a gazdákat: a fészkek környezetének kímélete költési időben, a vegyszeres rágcsálóirtás kerülése és a „madárbarát” kaszálás (kiszorító kaszálás, vadriasztó lánc használata) kulcsfontosságú a kerecsensólyom és más ragadozó madarak visszatelepüléséhez.
  • Rovarbarát legeltetés és a talaj egészsége: Dr. Lengyel Szabolcs (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) projektvezető rávilágított: az ízeltlábúak megfogyatkozása miatt lassul a trágya lebomlása, ami rontja a talajszerkezetet és a termőképességet. A LifeforBugsandBirds projekt keretében olyan megoldásokat keresnek, mint az ivermektin alapú állatgyógyászati szerek tudatosabb használata (korai beadás), vagy mesterséges élőhelyek, „trágyakupacok” és rovarhotelek kialakítása a legelőkön.
  • A beporzók bajnokai: Arany Ildikó (BNPI) természetvédelmi referens a RestPoll projektet és a Dél-Hevesi Beporzóműhelyet mutatta be. „Mi lenne velünk méhek nélkül?” című előadásából megtudhattuk, hogy a beporzás mintegy 165 millió éves evolúció eredménye és ennek az evolúciós hajtóerőnek köszönhetjük a mai növények és rovarok fajgazdagságát. A legfontosabb beporzó rovarok (lepkék, legyek, darazsak, bogarak, hangyák, poloskák, stb.) mellett a méhek a beporzás bajnokai, mivel az egész életciklusuk a virágokhoz kötődik. Az európai mézelő méh a legfontosabb mezőgazdasági beporzó, de a leghatékonyabbak a vadméhekkel együtt. A vad beporzók nagy százaléka veszélyeztetett, ezért nemzetközi szakpolitikai ajánlások születtek érdekükben. Kitért az EU Természet-helyreállítási rendeletére, amely 2024-től kötelezővé teszi a beporzók monitoringját. Javaslata szerint a diverz, mozaikos élőhelyek, az erdősávok védelme és a nektárt adó pillangós takarmánynövények termesztése jelentheti a megoldást a vadméhek védelmére.

Interaktív játékok és bemutatók

Az eseményen szép számmal vettek részt a környező iskolák csoportjai is, akik számára a puszta ezen a napon egy hatalmas, élő tanteremmé alakult. A gyerekek körében a legnagyobb sikert a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület interaktív foglalkoztató kisbusza, a RaptorMobil aratta. A speciálisan felszerelt oktatójárműnél játékos környezeti nevelési feladatok segítségével ismerkedhettek meg a ragadozó madarak életével, a madárvédelem fontosságával és a pusztai ökoszisztéma működésével.

Az ünnepség fénypontja: a gulya kihajtása

A nap leglátványosabb programeleme az állatok kihajtása volt. A Szürke Szállás kapui kitárultak és a gulyások kíséretében kivonuló impozáns tenyészbikák, tehenek és a tavaszi születésű borjak méltóságteljesen vették birtokba a friss füvű legelőt. A gulya rövid időre megállt közel a vendégek előtt, hogy szilajságukban mindenki győnyörködhessen, majd a fotózás után hátrahagyták az értük összegyűlt közönséget.

A rendezvény Deák Gáborral és németjuhász kutyájával Hellával, az MME méregkeresőkutyás bemutatójával folytatódott. A bemutató során hallhattunk arról, hogy vannak véletlen mezőgazdasági mérgezések, de előfordul olyan is, amikor valaki a haszonállatai védelmében rakja ki a mérget, például rókák ellen. A méreg azonban nem válogat: a tetemekből védett madarak is táplálkoznak, azokból pedig továbbiak és sajnos mind elpusztulnak. A keresőkutyák képesek a maradványokat és a méreganyagokat is megtalálni. A bemutatón Gábor elrejtett egy szagmintát, melyet Hella rövid keresés után, gyakorlottan megtalált és azt ugatással jelezte gazdájának.

A közös ebéd - hagyományos recept szerint, bográcsban készült borjúpaprikás és házi rétes - jóízű elfogyasztása következett. A program a szakmai gazdafórummal zárult, ahol Dr. Seszták Attila vármegyei igazgató (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Lucza Zsuzsanna főosztályvezető (Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály) és Borbáth Péter természetvédelmi őr (BNPI) fogadta az érdeklődők részéről feltett kérdéseket.

A nap folyamán a résztvevők a Nemzeti Parki Védjegyes termékek vásárán kóstolhattak bele a térség ízeibe, miközben a szakmai beszélgetések a jövő évi együttműködések alapjait rakták le. Az esemény ismét bebizonyította, hogy a természetmegőrzés és a hagyományos gazdálkodás csak közös úton, egymást segítve maradhat sikeres.

Reméljük, hogy a mára már hagyománnyá vált kihajtási ünnepünk az elkövetkezendő években, évtizedekben is a színvonalas és széleskörű szakmai és hagyományőrző program színtere marad majd, hogy népszerűsége tovább fokozódva, az őshonos ágazat, valamint a hazai állattenyésztési hagyományok megőrzésének és a természetvédelem hasznára válhasson.

Ezúton is köszönjük azoknak, akik részt vettek ennek az élménydús napnak a megszervezésében és létrejöttében!

  • Köszönjük Ferencz Attilának, hogy elhozta a szakmai napra értékes szarukiállítását,
  • a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a történeti kiállítást,
  • Kovács László pásztorembernek az ízletes borjúpaprikást.
  • Továbbá köszönjük a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegyeseknek (Apostol Nikolett, Bükki Napsugár Natur Kozmetikum - Kiss Ágnes Napsugár, Horhos Völgyi Birtok - Gulyás Anna és Kaczkó Dániel, Kovács Tibor, Pély-Tiszatáj Agrár Zrt.- Balázs Nóra, Tóth Ferenc, Bendzsel Henrietta),
  • a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontnak,
  • a Herman Ottó Intézetnek,
  • a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának,
  • a Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának,
  • és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, Deák Gábornak és a RaptorMobil stábjának a kitelepülésben való részvételt!

A kihajtási ünnep “A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” (LIFE21-NAT-HU-101074704) projekt támogatásával valósult meg.



Képek: Kozma Attila, Császár Zsuzsanna, Molnár Csilla Eszter

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom