A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark adott otthont 2026. május 5–8. között a visegrádi országok geoparkjainak negyedik nemzetközi szakmai találkozójának, amelyre Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeztek geoparki szakemberek, intézményi képviselők és együttműködő partnerek. A Geopark Magyar Nemzeti Bizottság közreműködésével megvalósult esemény célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, valamint közösen gondolkodjanak a geoparkok jövőjéről, a helyi közösségek bevonásáról és a fenntartható térségfejlesztés lehetőségeiről.
A rendezvény szakmai napjának a miskolci Szeleta Park Látogatóközpont adott otthont. A találkozót Balczó Bertalan, a Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy megtiszteltetés Magyarország számára a V4 geopark találkozó megrendezése. Kiemelte, hogy a geoparkok közötti együttműködés nemcsak szakmai szempontból jelentős, hanem hozzájárul a régió országainak közös gondolkodásához és a fenntartható fejlődés erősítéséhez is. Tóth-Szántai József, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere elmondta, hogy a Bükk a miskolci emberek identitásának meghatározó része, valamint hangsúlyozta, hogy Miskolc a Bükk városa, és a városvezetés célja, hogy a település a természeti környezettel harmóniában fejlődjön tovább. Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy a visegrádi országok geoparkjai közötti együttműködés már a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark cím megszerzésének folyamatában is fontos szerepet játszott, hozzátéve, hogy a határokon átívelő szakmai kapcsolatok hosszú távon is erősíthetik a geoparkok nemzetközi szerepét és az UNESCO értékeinek közvetítését.
A szakmai program első részében a négy ország geopark hálózatainak képviselői mutatták be éves tevékenységüket és fejlesztési irányaikat. Peter Vojtko (Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztérium) ismertette a szlovák geopark rendszer működését, bemutatva az UNESCO Globális Geoparkokat, a nemzeti geoparkokat és az aspiráns területeket. Martina Paskova (Cseh Környezetvédelmi Minisztérium) előadásában a cseh geopark hálózat felépítését és újraértékelési rendszerét ismertette, míg Witold Wesolowski (Lengyel Geológiai Intézet) a lengyel geoparkok elmúlt időszakának szakmai munkájáról számolt be, külön kitérve a konferenciákra, turisztikai programokra és az intézményi együttműködésekre. Tar Gyula, a Geopark Magyar Nemzeti Bizottság titkára a hazai geoparkok elmúlt évének eredményeit és legfontosabb kezdeményezéseit mutatta be.
A nemzeti beszámolókat követően Tar Gyula és Martina Paskova közös előadásban elemezte a Globális Geopark Hálózat 2025–2027-es akciótervéhez való kapcsolódás lehetőségeit. Az egyeztetés során szó esett arról, hogy a V4 országok geoparkjai számos olyan kihívással szembesülnek – például a vidéki térségek fejlesztése, a közösségépítés vagy az edukáció terén –, amelyek eltérnek a nyugat-európai geoparkok helyzetétől. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a régió geoparkjai számára kiemelten fontosak a közös projektek, a közös promóciók, a geoparkokat összekötő túraútvonalak, valamint az utazó kiállítások és konferenciák szervezése.
A szakmai nap egyik legfontosabb programeleme a „Jó példák a helyi közösségek bevonására a V4 geoparkokban” című workshop volt, amelyet Zachar Györgyi, a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark szakmenedzsere moderált. A workshop során a résztvevők saját geoparkjuk sikeres kezdeményezéseit mutatták be. Korbély Barnabás, a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark képviseletében ismertette a geotúra-vezető képzés rendszerét, amely a helyi közösségek aktív bevonását szolgálja. Witold Wesolowski a Holy-Cross Mountains UNESCO Globális Geopark geoiskola projektjét és önkéntes programjait mutatta be, míg Martina Paskova a cseh geoparkokban működő helyi kézműves együttműködésekről és a geosite-ok örökbefogadásának gyakorlatáról beszélt.
A workshop kiemelt eseménye volt a lengyel Extinct Volcanoes UNESCO Globális Geopark és a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark közötti testvérgeoparki együttműködés aláírása. Az új partnerség célja a közös szakmai munka erősítése, a geoedukáció fejlesztése, a geoörökség védelme és a helyi közösségek aktívabb bevonása.
A délutáni program során Stanislav Jelen a Besztercebányai Geopark bányászati örökségvédelmi programját ismertette, György Balázs a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark nyári táborait mutatta be, mint sikeres ifjúsági programokat. Zachar Györgyi előadásában a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparknak a helyi közösségekkel való együttműködését mutatta Noszvaj település példáján és a geopark védjegyes pályázat kapcsán.
A szakmai nap zárásaként Megyeri Balázs, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság geopark szakmenedzsere vezetésével részvételi rendszer-térképezési (Participatory Systems Mapping – PSM) ötletelést tartottak. A résztvevők közösen térképezték fel, milyen értéket képviselnek a geoparkok a helyi közösségek számára, milyen akadályok nehezítik ezek felismerését, valamint milyen fejlesztések segíthetik a geoparkok és a helyi társadalom kapcsolatának erősítését.
A szakmai programot követően a résztvevők megtekintették a Szeleta Park kiállítását, majd Lillafüredre látogattak, ahol megismerkedtek a Függőkerttel és az Anna-barlanggal. A nap zárásaként a Lillafüredi Palotaszálló Mátyás-termében rendezték meg az Ehető Erdő vacsoraestet, amely során a résztvevők gasztronómiai élményen keresztül ismerkedhettek meg a Bükk erdei alapanyagaival és a térség fenntartható gasztronómiai törekvéseivel.
A terepi programok során a résztvevők betekintést kaptak a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark természeti és kulturális értékeibe, a térség fenntartható turisztikai kezdeményezéseibe, valamint számos olyan jó gyakorlattal, amelyek a helyi közösségek aktív bevonására épülnek. A második nap első állomásán Kiss Ágnes, a Bükki Napsugár tulajdonosa fogadta a csoportot, ahol a résztvevők körömvirágkrémet készítettek, miközben betekintést kaptak a helyi alapanyagokra és hagyományokra épülő védjegyes termékek világába.
A Hór-völgyben Bózsó Gyula, a világ legjobb fenntartható turisztikai projekt címet elnyert Ehető Erdő és a Gasztroexpressz élménytúra megálmodója mutatta be az erdő ehető növényeire és a fenntartható gasztronómiára épülő szemléletet. A Gyertyán-völgyi üveghutánál és az Ódorvárnál a résztvevők nemcsak a térség történetével és földtani értékeivel ismerkedtek meg, hanem meg is kóstolhatták az erdei alapanyagokból készült különleges lekvárokat és finomságokat. A program során különösen érdekes szakmai párbeszéd alakult ki a helyi tudás, az identitás és a túlélési stratégiák kapcsolatáról. A Suba-lyuknál Kozma Attila, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csoportvezetője ismertette a barlang régészeti jelentőségét, majd a résztvevők rövid tárlatvezetésen vettek részt a Suba-lyuk Múzeumban is. Noszvajon Horváth Ottó, a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület elnöke mutatta be a barlanglakások különleges kulturális és művészeti hasznosítását, amely nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi delegáció tagjaiból.
A noszvaji Gazdaházban a résztvevők helyi hagyományőrző programokon vettek részt: csigatésztát sodorhattak, valamint helyi nemzeti parkos és aspiráns geoparki termékeket kóstolhattak. A nap során Szabó Péter polgármester bemutatta a közösségi együttműködések jelentőségét és a település fejlesztési irányait. A szomolyai Kaptárkövek tanösvényén a résztvevők betekintést kaptak a különleges kaptárkövek történetébe és természeti jelentőségébe, majd a nap a Thummerer Pincében zárult, ahol Thummerer Éva vezetésével pincelátogatáson és borkóstolón vettek részt.
A résztvevők itt létük során megtekintették a Szent István-barlangot, ahol a cseppkőképződmények mellett a jelenleg zajló paleoklimatológiai kutatásokról is hallhattak. Ezt követően urbex túrán vettek részt a Sziklában, ahol a bunker és a korábbi légvédelmi központ történetével ismerkedtek meg. A program a Fazola-kohónál folytatódott, ahol az őskohászati emlékeket és a térség ipartörténeti örökségét mutatták be a résztvevőknek. A háromnapos rendezvény végül az Erdei Halsütödében közös ebéddel zárult, ahol a vendégek a helyi gasztronómia mellett a több évtizedes családi vállalkozás történetével is megismerkedhettek.
A találkozó megerősítette, hogy a visegrádi országok geoparkjai között egyre szorosabb és eredményesebb szakmai együttműködés alakult ki az elmúlt években. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a geoparkok jövője a helyi közösségek aktív bevonására, a nemzetközi partnerségekre és a fenntartható térségfejlesztésre épülhet, továbbá kinyilvánították, hogy ezt a szakmai együttműködést, az évenkénti találkozót hasznosnak tartják, és folytatásra érdemesnek ítélik az együttműködést.
