A megfagyott mezőkön sem áll meg az élet – pillanatképek a téli pusztából

11
A megfagyott mezőkön sem áll meg az élet – pillanatképek a téli pusztából

A puszta minden évszakban más és más arcát tudja mutatni és még télen, a hótakaró alatt is gyönyörű. Az élőlények életritmusa a hideg hónapokkal megváltozik, alkalmazkodva a szélsőségesebb körülményekhez. A táj ekkor látszólag elcsendesül, de valójában ilyenkor is tele van élettel.

Fotó: Antal András

A tél beálltával az állatok igyekeznek alkalmazkodni a zordabb időjáráshoz. Ahogy Fekete István írja Téli berek című művében "A nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel". Éppen ezért, a kis emlősök java része ekkor már rég téli álomra szenderült, költöző madaraink pedig még az ősz folyamán délre repültek, hogy táplálékban gazdagabb területeken töltsék a téli hónapokat. Ám nem marad madármozgás nélkül a vidék a hideg évszak idejére sem. Sőt a havas tájban az itt telelő madárfajokat még könnyebben meg lehet figyelni ilyenkor. A nagy fehérségben már messziről kitűnik, amikor egerészölyvek, réti- és parlagi sasok, gatyás ölyvek, kékes rétihéják vadásznak a puszta felett (utóbbiak téli vendégek, az év más részében nem tartózkodnak nálunk) vagy éppen az apró, színes tengelicek kutakodnak táplálék után.

Az egerészölyv (Buteo buteo) leggyakoribb ragadozó madarunk, néhány tízezerre tehető állománya télen megnövekszik, ugyanis északról is érkeznek hozzánk telelő példányok. Fotó: Ferenc Attila

Antal_Andras_3

A fácán (Phasianus colchicus) kötődik a fás vegetációkhoz, főleg az erdősávokhoz, a téli hónapokban javarészt itt figyelhető meg. Fotó: Antal András

A pusztán az emlősök közül se alszik mindenki téli álmot. A vadban gazdag vidéken hamar tetten érhető, ahogy a már csapatokba verődött őzek keresgélik az élelmet. Amikor hóborítást kap a táj, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is, amelyek nem tudják a hó alól kikaparni a táplálékot. Ilyen faj például a túzok (Otis tarda), amely - nem véletlenül - sokszor vegyes csapatokban fordul elő az őzekkel. Az őzek és a nyulak fő táplálékát télvíz idején a termesztett növények hajtásai adják, de kérget is fogyasztanak. Búvóhelyüket és fagy előli védelmüket gyakran a szántók barázdáiban találják meg.

Foto_Jaczko_Andrea

Az őzek a tél folyamán a nyílt területeken, a táplálékban gazdagabb részeken figyelhetők meg. Fotó: Jaczkó Andrea

A nálunk maradó nyári ludak (Anser anser) és a fokozottan védett túzokok is a mezőgazdasági területeket keresik fel táplálékforrás reményében. Elsősorban a lucerna és káposztarepce hajtásait fogyasztják, ezért a kemény tél és a hosszantartó hóborítás nem kedvez számukra.

Antal_Andras_2

A hideg évszak közeledtével a túzokok csapatokba verődnek és sokszor őz rudlikhoz csapódnak, hogy az általuk a hó alól kikapart repcét, lucernát tudják fogyasztani. Fotó: Antal András


Antal_Andras_1

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft egyedenként. Fotó: Antal András

A téli hidegre és a táplálékhiányra Magyarországon minden őshonos faj fel van készülve, ettől függetlenül azoknak az állatfajoknak, amelyek nem alszanak téli álmot, nem kis kihívás ezt az időszakot átvészelni. Az evolúciónak hála azonban a túlélési stratégiák számos formáját génjeikben hordozzák a szűk hónapok átvészelésére, a vonulástól a táplálékváltáson, a koplaláson, a raktárkészletek létesítésén keresztül a téli álomig. Ennek köszönhetően pedig tavasszal a jó idő beköszöntével újra be tudják majd népesíteni a virágzó pusztát.

„A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” (LIFE15NAT/AT/000834) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
Bővebb információ a projekt weboldalán:
http://tuzok.hu/

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom