A népszerű természeti területek látogatottsága a turizmus és rekreáció iránti növekvő igény miatt folyamatosan emelkedik. A megnövekedett emberi jelenlét azonban komoly ökológiai terheléssel jár, amely veszélyezteti az érintett élőhelyek biológiai sokféleségét és ökoszisztéma-szolgáltatásait. A HUMANITA projekt célja ennek az ellentmondásnak a feloldása.
Bár a turizmus gazdasági szempontból bevételt biztosít, közben jelentős nyomás alá kerülnek ezek a sérülékeny ökoszisztémák; többek között az erózió, az inváziós fajok megjelenése és a szennyezés, szemetelés révén. A megfelelő egyensúly elérése nehéz, de kulcsfontosságú a védett területek kezelésében, amely hosszú távú elkötelezettséget igényel. Ennek a tudatosítására, legfőképpen a jövő generációja számára valósult meg a HUMANITA projekt nyári egyeteme.
A nyári egyetemet 2025. július 14. és 17. között tartották, programja különféle témákra épült, és kombinálta az elméleti ismeretek, a gyakorlati munka és a laborban végzett vizsgálatok bemutatását. Az elméleti ismeretekkel a Karintiai Egyetem villachi kampuszán ismerkedhettek meg a hallgatók, míg a terepi munkának a Karawanken UNESCO Globális Geoparkban a Petzen hegy, mint kísérleti terület adott helyet. A HUMANITA partnereiként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért (CEEweb) is hozzájárultak a nyári egyetem megvalósításához, betekintést nyújtva az élővilágot vizsgáló monitoring tevékenységek és a „citizen science”, avagy a közösségi tudományos adatgyűjtés ismereteibe.
A terepi napokon a BNPI a CEEweb segítségével tartott képzést a kétéltűek felméréséről. Főként alpesi gőték (Triturus alpestris), pettyes gőték (Lissotriton vulgaris) és egy barna varangy (Bufo bufo) kerültek vizsgálatra. Bőrfelületükről mintát vettek, hogy később kimutathassák a Batrachochytrium dendrobatidis (BD) és a Ranavirus jelenlétét. A BD egy kifejezetten veszélyes gombás betegség, amely több mint 90 kétéltűfaj kihalásáért felelős világszerte. A Ranavirus szintén komoly hatással van a kétéltűpopulációk csökkenésére – például az Egyesült Királyságban a gyepi békák (Rana temporaria) állománya 85%-kal csökkent a betegség jelenléte, terjedése miatt. A BNPI jelenleg a Mátrában vizsgálja e betegségek hatását, főleg sárgahasú unkákon (Bombina variegata) és gyepi békákon. A vizsgálatot követően a minták RT-PCR módszerrel kerültek elemzésre, és nem mutatták ki a BD jelenlétét a nyári egyetem során vizsgált populációban.
A nyári egyetem tanulói hálóval gyűjtik be a kétéltűeket a mintavételezés bemutatásához (Kép: Urosh Grabner)
_1920.jpg "_DSC0191 (1)_1920.jpg")
A sok alpesi gőte között egy varangyot is be tudtunk fogni (Kép: Urosh Grabner)
_1920.jpg "_DSC0155 (1)_1920.jpg")
Bodzás János és Balázsi Péter BNPI természetvédelmi őrök mutatják be a mintavételezés menetét (Kép: Urosh Grabner)
A nyári egyetem másik központi témája a lakossági, tudományos adatgyűjtés volt, amelyet például az iNaturalist applikáció, valamint az olasz Emilia-Romagna régió természetes forrásainak felmérése révén ismertettek. A CEEweb és a BNPI bemutatták a magyar Hulladékradar alkalmazást is, amely – nevéhez hűen – az illegális hulladéklerakók bejelentését teszi lehetővé a lakosság számára. Magyarországon a hulladékkezelés nehézségei, valamint az illegális szemétlerakás miatt komoly kihívásokkal kell szembenézni.
A Hulladékradar alkalmazást az Energiaügyi Minisztérium fejlesztette ki az illegális szemétlerakók könnyebb felszámolása céljából. Hazánkban a bejelentett helyszíneken a földtulajdonosokat kötelezik annak eltakarítására. Eddig több mint félmillió tonna hulladék került eltávolításra a program keretében, amely jól mutatja az állampolgárok elkötelezett hozzáállását is. Az így gyűjtött adatok ugyanakkor további eredmények kimutatását is lehetővé teszik. Megállapítható, hogy ilyen illegális lerakók sok esetben közutak mentén alakulnak ki, valamint a turisták által közkedvelt, gyakrabban látogatott helyszínek környékén.
Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadást tart a Hulladékradar applikációban, a BNPi működési területén bejelentett illegális hulladékok területi eloszlásáról (Kép: Urosh Grabner)
A HUMANITA nyári egyetem is rávilágított arra, hogy a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly megtalálása egyrészt technikai jellegű, ugyanakkor együttműködést igénylő feladat is. A látszólag apró lépések – mint például egy okostelefonos bejelentés – is részévé válhatnak nagyobb környezetvédelmi programoknak. A gyakorlati terepi napok rámutattak az ökológiai adatok gyűjtésének és értelmezésének fontosságára. A résztvevők egyértelműbb képet kaphattak a természetvédelmi területek kezelésének kihívásairól, és arról is, hogyan járulhatnak hozzá mind a civilek, mind pedig a szakértők a természeti környezet megóvásához. A nyári egyetem nemcsak a jövő természetvédőit képezte, hanem a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartásának javítását is szolgálta.
Szerzők: Hannah Poultney gyakornok, CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Magyar Linda vezető szakértő, CEEweb; Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
