Egy hét egy faj 3. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

1
Egy hét egy faj 3. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, azon belül a tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos lepkefaj.

A nagy színjátszólepke. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

Jellemző rá az ivari dimorfizmus. A hímek szárnyainak színoldala barnásfekete alapszínű, fehér mintázattal tarkított, ibolyás-kéken, néha tiszta kéken irizál. A nőstények szárnyainak színoldala melegebb barna alapszínű, fehér mintázattal tarkított, nem irizál. Mindkét ivar hátulsó szárnyán egy fehér harántsáv található, melynek közepén egy tüskeszerű mintázat látható, illetve megfigyelhetünk még hátsó szárnyak belső terén egy-egy szemfoltot is.

A nagy színjátszólepke fonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak hátoldala szintén mindkét ivarnál megegyező: melegbarna alapszínűek, az elülső szárnyak fonákán egy-egy nagyméretű szemfoltot találunk, a hátsó szárnyak fonákán pedig a színoldallal megegyező harántsáv és azon a tüskeszerű mintázat látható. Nagy méretű lepke, szárnyfesztávolsága 60-70 mm.

A nagy színjátszólepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket egyesével rakja le a levelek felső oldalára. A peték halványzöld színűek, bordázottak.

A nagy színjátszólepke hernyója. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A hernyó alapszíne zöld, teljes testfelületét apró fehér tüskék borítják. Oldalán hat halványzöld-halványsárga harántvonal húzódik, melyből a fejtől számított második vonal rendszerint erőteljesebb, vastagabb. A légzőnyílások fehérek. Fején két szarvszerű nyúlvány található, melyek halványkékek, hátsó oldalukon a test felé egy-egy halványzöld-halványsárga vonal húzódik, elülső oldalukon ugyanilyen színnel keretezettek. Farki vége villás, szintén halványzöld-halványsárga vonal fut végig a villákon.

A hernyó a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fajokon él, fő tápnövényei a hamvas- (Salix cinerea) és a kecskefűz (Salix caprea).

A nagy színjátszólepke bábja. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A báb halványzöld színű, halvány fehér mintázattal tarkított. Rendszerint a levelek fonákán helyezkedik el.

Évente egy nemzedéke fejlődik, június-júliusban repül. Fiatal hernyóként telelnek át, jellemzően a fűzfa rügyéhez tapadva, vagy az ágvillákban megbújva.

Üde hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele, de csak ott, ahol a hernyó tápnövényei megtalálhatók.

A nagy színjátszólepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Korábban egész Európában hegy- és dombvidékeken előforduló faj volt. Mára hazánkban az Északi-középhegységre és az Alpokaljára szorult vissza, a Dunántúli-középhegységben erősen megritkult.

Hazai, így mátrai állományai is csökkennek, mely elsősorban az erdőgazdálkodás során “gyomfának” titulált elegyfajok (így hamvas- és kecskefüzek) folyamatos gyérítésének, teljes kiszorításának és a füzes élőhelyek feldarabolódásának következménye, másodsorban az utóbbi évtizedben általunk is tapasztalt folyamatos aszálynak, mely a nedvességkedvelő fűz fajokat is megviseli. Emellett nem elhanyagolható tényező a megnövekedett vadlétszám sem, ugyanis a szarvasok által jelentkező rágási kár a fűz újulatban is megjelentkezik, amely a rövid életű fűzfák utánpótlásának fejlődését nehezíti, néhol ellehetetleníti.

A nagy színjátszólepke hazánkban védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.



Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Bourn, N.A.D., Warren, M.S. 2000. Species Action Plan - Purple Emperor (Apatura iris). 17 pp.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Alex Menrich fotói a szerző beleegyezésével kerültek felhasználásra. A képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse a képek szerzőjét, egyben tulajdonosát!

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom