ELTE diákok az Ősmaradványoknál

1
ELTE diákok az Ősmaradványoknál

Áprilisunk első hétvégéjén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Földtudományi BSc hallgatói az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál tartották meg az évente megrendezésre kerülő terepgyakorlatukat. Nopcsa Ferenc világhírű őslénytanász Ipolytarnóc páratlan földtani örökségének megismerésére egy tudományos kutatóműhelyt tervezett kialakítani, az utódok eme törekvés nyomdokain keresték fel a Miocén Parkot.

Dr. Botfalvai Gábor (a RiWild program őslénytani kutatója és a lábnyomokról szóló interpretációs film szakértője), az ELTE adjunktusa vezetésével tekintették meg az egyetemisták a sekélytengeri - és szárazföldi üledékeket és a geológiai tanösvény vulkáni képződményeinek szelvényeit.

A geológus hallgatók a világhírű cápafogas lelőhelyről szép számmal gyűjtöttek be további meghatározásra jó megtartású cápafogakat. A cápafogas rétegek üledékföldtanáról és az előkerült leletanyagról Dr. Botfalvai Gábor tartott eligazítást a terepgyakorlatosoknak.
A tengeri üledékes kőzetek tanulmányozásában szinte elengedhetetlen fontosságú a csak mikroszkóp alatt vizsgálható parányi egysejtűek vizsgálata. A mikropaleontológiai minták begyűjtése azonban nagy odafigyelést igényel, melynek szakmai hátteréről Dr. Karádi-Kapiller Viktor tartott továbbképzést az egybegyűlt diákságnak. A területen megmaradt nagyszámú gerinces lábnyom fosszílizációjában szerepet játszó vulkáni tufarétegek geológiájáról tartalmas beszélgetés alakult ki a hallgatók és az oktatók között, mely egyben felhívta a figyelmet a képződmény további megismerését célzó kutatásokra.

A munka végeztével megrajzolták a terület rétegsorát és átbeszélték azokat a geológiai folyamatokat, melyek kialakították a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark őslénytani központjának földtani szerkezetét és felépítését. Összefoglalásul, az Európa Diplomás védett terület kutatóháza melletti szalonnasütéssel összekötött, kellemes hangulatú konzultációval zárult az első napi program.

A terepgyakorlat második napján a Borókás árok földtani alapszelvényének, a geológiai tanösvény védett feltárásainak szakmai bejárásán és terepgyakorlatán volt a fő hangsúly. Szarvas Imre és a terület vezetőjének, Juhász Tamásnak tolmácsolásában ismerkedtek meg az egyetemisták az Ipolytarnócot is magába foglaló, határon átnyúló Geopark vázlatos földtani felépítésével, térségfejlesztési és geoturisztikai jelentőségével, a Globális Geoparkok Hálózatával, mely ebben az évben ünnepli létrejöttének 20 éves évfordulóját.

Majd a tettek mezejére lépve az ELTE geológus hallgatói megtekintették a lábnyomos homokkő rétegek felszínén megmaradt őslélet nyomokat, valamint a gerinces lábnyomok alapján rekonstruállható ősállatokról szóló oktatófilmet.

A RiWild programban felújított Kiscsarnokban Káposztás Viktória MSc geológus hallgató röviden összefoglalta a ragadozó lábnyomokkal kapcsolatos kutatásának eddigi eredményeit, majd bemutatta, hogyan készülnek a 3D modellek a lábnyomokról fotogrammetriás eljárással, később a hallgatók is begyakorolhatták ennek metodikáját.

A Tasnádi Kubacska Csarnokban zárult az Ősvilági Pompejiként is emlegetett területen az ELTE hallgatók terepgyakorlata. Remény szerint a kiművelődő ifjabb nemzedékek hozzájárulnak majd az ipolytarnóci ősvilág további megismeréséhez. De hírünk olvasói se hezitáljanak, jöjjenek el, Önök is ismerjék meg azt, amit az egyetemisták már láttak, a kibontakozó földtani örökségünk páratlan gazdagságát.



Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom