Fényszennyezés - A téli díszkivilágítás

1
Fényszennyezés - A téli díszkivilágítás

Napjainkban egyre többet hallani a rohamosan növekvő fényszennyezésről és arról, hogy ennek milyen környezetkárosító hatásai vannak világszerte. De mit is értünk pontosan "fényszennyezés" alatt, és miért is jelent problémát a természeti környezetre, az ökoszisztémákra, a gazdaságunkra vagy az emberi jóllétre és egészségre nézve? És mit tehetünk ezen negatív következmények csökkentése vagy elkerülése érdekében? A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság cikksorozatában ezekre a kérdésekre keresi a választ...

A fényszennyezés jogszabályi meghatározására ez idáig egyedül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában történt kísérlet. E szerint a fényszennyezés "olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is."

A fényszennyezés és a téli díszkivilágítás

Tél közeledtével a nappali órák rövidülnek, az éjszakák pedig hosszabbodnak.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált hazánkban is, hogy lakóházak és azok környéke az ünnepi időszakban – de sok helyütt tovább is – többnyire fényfüzérekkel díszített, kivilágított. Mivel ezek a fényforrások a legkülönfélébbek lehetnek, érdemes odafigyelnünk több szempontra is, mielőtt használni kezdjük azokat. Kiemeljük továbbá azt a tényt is: a túlzásba vitt kültéri világítás nemcsak energiapazarló, szükségtelen és zavaró, de még káros is. Negatív hatással van ugyanis az éjszakai életmódot folytató vagy sötétben is aktív állatokra, és a pihenni vágyókra egyaránt, legyenek azok emberek, állatok vagy akár növények.

Kép forrása: Freepik

Vegyük észre a szépséget az éjszakában, maradjon mértékletes a kivilágítás! Ennek elérése érdekében az alábbi hasznos tippeket javasoljuk:

  • A fényekkel elsősorban azokat a helyeket világítsuk meg, ahol az emberek időt töltenek és ahová az emberi figyelmet kívánjuk terelni. Falfelületek, háztetők, bokrok, kerítések, és az ég kivilágítása helyett a járdák, lépcsők, ajtó, ablak, terasz ízléses kivilágítására törekedjünk. A felfelé világítás senkinek nem jó.
  • A hangulatos esti fények is zavaróvá válnak, ha pihenni vágyunk. Csökkentsük a fényerőt vagy kapcsoljuk ki teljesen a világítást este 10 és hajnali 4 óra közt! Hagyjunk másokat is pihenni!
  • Használjunk statikus meleg fehér vagy sárgás színű fényeket! Ezek kevésbé zavaróak az emberek és állatok számára. A villódzó fények bármilyen színűek is, természetellenesen hatnak, a kék fény pedig messzebbre szóródik a levegőben.
  • Hangulatvilágításhoz mindig válasszunk alacsony fényerőt! Ezzel egyrészt energiát spórolhatunk meg, másrészt a túl fényes világítás mellett nehezebb észrevenni a csillagok, bolygók és a Hold varázslatos fényét.

Legyen csillagokban gazdag, nyugalmas téli éjszakája mindenkinek!

Kép forrása: Pixaby

Kép forrása: Gemini AI


Varga-Verebélyi Erika
csillagászati tárlatvezető

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom