Gyepkezelési akcióink Magvető havában

1
Gyepkezelési akcióink Magvető havában

A hazai együttműködő partnerek, az Európai Unió támogatásával, azért hívták létre a LIFE IP GRASSLAND-HU projektet, hogy ezzel is elősegítsék a magyarországi gyepek és élőviláguk védelmét, fennmaradását. Ehhez kapcsolódva – önkéntes program keretében – végeztek élőhelykezelési akciókat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai októberben.

Bátran kijelenthetjük, hogy eredményes hónapot zártunk, mivel három projekthelyszínen összesen négy alkalommal végeztünk gyepkezelési munkákat, aminek köszönhetően ismét jelentős területek szabadultak meg a nemkívánatos cserjéktől és inváziós növényektől.

Az első ilyen akciónk a hónap ötödik napján azon a Verpeléti Vár-hegyen volt, amin kisebb-nagyobb élőhelykezelési akciókat már több mint tíz éve végeznek lelkes önkéntesek. Ez a terület „nemcsak” geológiai és botanikai értékeiről nevezetes, hanem arról is, hogy a monda szerint a ma már szunnyadó vulkáni kúp tetején egykor egy várszerű erődítmény állt, és az osztrákok innen zúdítottak tüzet a magyarokra az 1849-es csatában. Ma azonban már nem a sógoroktól kell itt tartanunk, hanem attól, hogy a döntően őshonos cserjék és magasra növő lágyszárúak elnyomják az árnyékolást nehezen viselő védett pusztai növényeket. Ám ennek ellenére, ahogy azt már a tavalyi cikkünkben is megírtuk, nem tervezzük a cserjék teljes kiirtását, hiszen azok is számos védett élőlénynek nyújtanak élőhelyet. A célunk az, hogy a beavatkozások segítségével egy, cserjesávokkal és magányos cserjefoltokkal tarkított, mozaikos élőhelyszerkezetet alakítsunk ki, tartsunk fenn.

Fotó: Gál Renáta

Október 24-én még visszatértünk a Vár-hegyre, hogy további területeket takarítsunk le, valamint hogy a korábban levágott ágakat és kaszálékot lehúzzuk a gyepről.

Az október 11-én meglátogatott bükkzsérci Kerek-dombon várat ugyan nem, de nagyon értékes, eltűnőfélben lévő lágyszárú társulást találhatunk. Itt a gyepet, mint oly’ sok másik helyen is, egykor kaszálással, legeltetéssel tartották fenn, ám az elmúlt években (évtizedekben), ezek hiányában erősen becserjésedett a terület. Olyannyira, hogy a tavalyi ottjártunkkor még az „ideális karácsonyfa méretet” már kinőtt fekete fenyőket is el kellett távolítanunk innen. Erről ITT olvashatnak bővebben.

Fotó: Gál Renáta

Fotó: Megyeri Balázs

A mostani alkalomkor a terület kisebbik részén szárzúzóval ellátott traktorral dolgoztunk, míg a nagyobbikon kézi kaszákkal, ágvágókkal, bozótvágókkal vettük fel a harcot a mogyoró, boróka, kökény és vadrózsa bokrokkal. Reméljük, hogy a beavatkozásainknak köszönhetően sikerül a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni.

Végül, október 26-án a Mátra és a Bükk után áttettük működésünket az Alföldre, méghozzá a Borsodi-Mezőségre, amit népies nevén „Kis-Hortobágynak” hívnak. Ez a terület hazánk második legnagyobb egybefüggő, védett gyepterülete, amely tájképileg és élővilágában is sokban hasonlít a Tisza túloldalán elterülő Hortobágyra. Ezt a vidéket hosszú időn keresztül hagyományos gyepgazdálkodással és pásztoroló állattartással hasznosították, az elmúlt évszázad folyamán ez azonban megváltozott és egyre több gyepet törtek fel, hasznosították szántóként. Így ez a Tiszadorogma határában, a puszta vizeinek levezetésére épített Sulymos-főcsatorna szomszédságában lévő mocsárrét (Sulymos-lapos), a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Körülötte mindenfelé nagy kiterjedésű szántók találhatók, ezért megőrzése kiemelten fontos feladatunk.

Fotó: Seres Nándor

A munka, a terület azon részeire összpontosult, ahová a vizes talajviszonyok miatt a munkagépek nem tudtak bejutni. Ezért itt az előretörő cserjék irtását, valamint az inváziós növényfajok elleni védekezést kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással lehetett megoldani. A gyepen a legnagyobb mennyiségben az Észak-Amerikából behurcolt gyalogakác (Amorpha fruticosa) jelent problémát. A területen a gyalogakáccal szembeni végtelennek tűnő harcról ITT és ITT írtunk korábban.

A területkezelési munkák elvégzése után a résztvevők az adott heti daru (Grus grus) számláláson is részt vehettek.

A darvak vonulása minden évben az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége. A hatalmas, V-alakba rendeződő csapatokban repülő madarak látványa a lenyugvó nap fényében elválaszthatatlanul összeforrt mára az őszi puszta képével. Aki járt már ilyenkor az Alföldön, az nagy eséllyel láthatta ezt, vagy legalább messziről hallhatta a darvak összetéveszthetetlen krúgató hangját.

Fotó: Gál Renáta

A darvak naplementekor a ragadozók elől biztonságot nyújtó sekély vizű mocsarakban, leeresztett halastavakon gyűlnek össze. A természetvédelmi őrök és önkéntes madarászok szeptembertől a keményebb fagyok beálltáig, heti rendszerességgel (általában csütörtökönként) ezeken az éjszakázóhelyeken számolják meg a hazánkban tartózkodó madarakat. A számlálás során a megfigyelők általában az alkonyat tájékán a vízre behúzó vagy hajnalban az onnan kirepülő madarak mennyiségét számolják meg. Ha több megfigyelő van ugyanazon a területen, akkor felosztják egymást között a látóhatárt, így a különböző behúzási útvonalakon érkező csapatok létszámát jó közelítéssel tudják megbecsülni. Az elmúlt évek növekedésének köszönhetően, nem ritka, hogy több, mint százezer madár is tartózkodik egyszerre hazánk területén. A darvaink nyugalmának, biztonságának megóvásáról ebben a cikkben értekeztünk.

A tiszadorogmai élőhelykezelés estéjén az általunk felkeresett éjszakázóhelyre 12 és fél ezer daru húzott be!

Éjszakázóhelyükre behúzó darvak. Videó: Gál Renáta


Végül pedig ezúton is köszönjük az élőhelykezelési akciókban résztvevő önkéntesek és kollégák egész éves lelkesedését és munkáját:

Baczur János, Barati Barnabás, Barati Sándor, Bartha Attila, Bodzás János, Czikora János, Császár Zsuzsanna, Csathó Tímea, Domboróczky Gábor, Erdei Nikoletta, Farkas Annamária, Farkas Roland, Havasi Andrea, Herczegné Székely Anita, Illyés Evelin, Korompai Tamás, Lakatos Zoltán, Laufer Zsanett, Magos Gábor, Megyeri Balázs, Mezei János, Nagy Laura, Papp Viktor Gábor, Péntek István, Schmotzer András, Seres Nándor, Stoszek Krisztina, Szögedi Zsuzsanna, Szűcs Erzsébet, Urbán László, Varga Sándorné, Várhelyi-Szomszéd Eszter, Zsupos Vivien.

Fotók: Gál Renáta, Kozma Attila, Megyeri Balázs, Seres Nándor

Videó: Gál Renáta


A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.




Kapcsolódó

2023/1 1. Sziasztok!

2023/1 1. Sziasztok!

2023.04.19. 14:34
Hallo zusammen! Mein Name ist Hanna und ich bin die neue Freiwillige der Organisation kulturweit aus Deutschland. Ich werde bis Ende August dieses Jahres in Eger bleiben. Hier sind ein paar Fakten über mich: Aufgewachsen bin ich in einem kleinen Dorf namens Trautmannshofen in Bayern, das in der Nähe der Stadt Neumarkt in der Oberpfalz liegt. Die nächstgrößere Stadt ist Nürnberg (Vielleicht habt ihr schon mal davon gehört.) Im Februar bin ich 23 Jahre alt geworden. Zusammen mit meinen Eltern wohne ich noch in Trautmannshofen. Mein älterer Bruder Lukas wohnt in Neumarkt. In meiner Freizeit bin ich gerne draußen, gehe wandern oder fahre mit dem Fahrrad. Außerdem lese ich gerne spannende Romane oder Krimis und gehe an den Wochenenden mit Freunden aus. Nachdem ich 2016 meinen Realschulabschluss gemacht habe, habe ich eine Ausbildung zur Industriekauffrau bei der örtlichen Öko-Brauerei "Neumarkter Lammsbrau" gemacht. Seit 2019 war ich bei der Thule GmbH in Neumarkt im technischen Kundendienst tätig. Nun war es Zeit für ein neues Abenteuer! Da ich schon immer mal für eine gewisse Zeit im Ausland arbeiten wollte, nutzte ich die Gelegenheit und bewarb mich für den Naturfreiwilligendienst bei kulturweit. Glücklicherweise wurde ich angenommen und mir wurde angeboten, den Freiwilligendienst im Bükk-Region Geopark in Eger, Ungarn zu absolvieren. Ich habe das Angebot angenommen und bin nun glücklich und neugierig, welche Erfahrungen dieser neue Lebensabschnitt für mich bringen wird!
Tovább olvasom
1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom