Megszámoltuk a sasokat, sólymokat, ölyveket - Így telt a 23. Országos Sasszinkron a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

1
Megszámoltuk a sasokat, sólymokat, ölyveket - Így telt  a 23. Országos Sasszinkron a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezte meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását, 2026. január 16-19. között.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság esetében a nappali ragadozó madarak számbavétele a Természetvédelmi Őrszolgálat iránymutatása és szervezése mellett az évtizedekre visszanyúló munkában az önkéntesek aktív részvételével történik a programban.

Fotó: Sasvári János

A meghirdetett megfigyelő napokon szerencsésnek érezhettük magunkat, hisz’ igazi téli időjárás fogadta a madárbarátokat. Zord, kemény, igazi szibériai hideg telítette be a Kárpát-medencét az elmúlt hetekben, vastag hótakaróval borítva be a tájat. A látási viszonyokra nem lehetett panasz, habár itt-ott előfordultak ködös-párás időszakok, azonban a legtöbb helyen kilométeres látótávolság tette lehetővé a felmérésre váró területek jobb áttekinthetőségét.

Hím kékes rétihéja (Fotó: Papp Csaba)

Nagyon sok és változatos környezet várt a felmérőkre, hiszen az Igazgatóság működési területe rendkívül sokszínű. A szakmai elvárás, valamint a minél gazdagabb fajlista összeállítása érdekében azonban a nappali ragadozómadarak téli tartózkodási igényének megfelelő területeket kerestük. Nyílt agrártájak, folyóvölgyek tudják biztosítani számukra a kellő mennyiségű és minőségű táplálékot a téli időszak során. A feltérképezendő területeket egymás között elosztva kialakultak a csapatok, előkerültek a bakancsok, a meleg teás termoszok, és a sapka-sál! Új és régi önkéntesek csatlakoztak a vezetőkhöz, baráti társaságok verődtek össze közös terepi élményt gyűjteni. Van, aki több mint 20 éve járja ugyanazon régiót, térképezve kedvenc fajcsoportjának egyedeit. Az egységes módszertan lehetővé teszi az éves adatok összehasonlítását, trendek és évhatások értelmezhetőségét, fajra esetleg fajcsoportokra lebontva.

Parlagi sas (Fotó: Sasvári János)

Itt olvasható a 2025 –es adatok feldolgozása: https://mme.hu/hirek/2025/02/24/elkeszult_2025_evi...

Az idei fagyos, havas januárban nagyon szép eredmények születtek. A megfigyelésben résztvevők (73 fő) többsége találkozott valamilyen sas madárral. A működési területünkön fészkelő fajok esetében a költőpárok fészkelőhelyük közelében tartózkodnak, míg a fiatalok többsége a Kárpát-medence térségében kóborol. A kimutatásból jól látszik, hogy a terület – természeti környezetéből adódóan – inkább a pusztai fajoknak kedvez: az itt fészkelő és nevelkedő madarak mellett a keleti és északi irányból érkező és nálunk telelő ragadozókkal egészülnek ki.

Parlagi sas200
Réti sas84
Kerecsensólyom31
Vándorsólyom5

A parlagi sas zsákmánymaradékán osztozkodó dolmányos varjak, szarkák, egerészölyvek (Fotó: Sasvári János)

Az apró rágcsálókkal táplálkozó fajok egyedszámán lehet leginkább észrevenni, hogy a vastag hótakaró miatt nehezebben hozzáférhetőek a zsákmányállatok (pl. a pocok), mivel az idei, rendkívül gazdag költési eredmények ellenére is alacsony a létszámuk. Ilyen esetekben más területekre kénytelenek elhúzódni, hogy a telet sikeresen átvészeljék.

Kékes rétihéja127
Egerészölyv1997
Vörös vércse230

Kifejlett kerecsensólyom (Fotó: Papp Csaba)

A megfigyelt ragadozómadarak létszámában lehetnek átfedések, ugyanis ezek jelentős területi átmozgásra is képesek, így lehet benne olyan madár, amit több megfigyelő is észlelt különböző időpontokban. Természetesen ez a hibahatár a számlálás részét képezi, az adatok gerincét adó számok viszont jó támpontot adnak a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára.

Fészket foglaló kifejlett parlagi sas pár (Fotó: Sasvári János)

Az eredményeket összehasonlítva a korábbi években tapasztaltakkal megállapítható, hogy stabilan erősödő parlagi sas és stagnáló réti sas telelőállományt találtunk az Igazgatóság felmért területein. Emellett örömteli módon több kerecsensólymot is tudtunk felmérni az idén. A faj a téli táplálkozó-területek keresése közepette nagy veszélynek van kitéve, mert zsákmányállat hiányában elvándorolhat a Balkánra, a Földközi-tenger térségébe, esetleg Észak-Afrikába is, ahol a Kárpát-medencei populációját leginkább érheti negatív hatás úgy, mint legyengülés, áramütés, befogás. Ezért is fontos, hogy minél több madár maradjon hazánkban, ahol többek között a fajra irányuló védelmi tevékenységekkel is segíthetjük a populációt. Az uniós és hazai támogatású LIFE SakerRoads pályázat keretén belül foglalkozunk élőhelyfejlesztésekkel, műfészkek kihelyezésével, zsákmányállat visszatelepítésekkel, valamint a faj életmódjára irányuló kutatásokkal, erősítve a kerecsensólyom állományát az Észak-Alföld régióban.

https://kerecsensolyom.hu/

Fiatal kerecsensólyom (Fotó: Papp Csaba)

A Kárpát-medence legfőbb sas-élőhelyein megtörtént felmérés adatainak összegyűjtése és feldolgozása a következő hetekben történik, ennek összegzését fajokra és megyékre lebontva az MME szervező munkája során fogjuk megismerni.

Immatur (3. tollazatú) parlagi sas (Fotó: Papp Csaba)

A Természetvédelmi Őrszolgálat egyik alapfeladata a természeti értékek nyomon követése. A védett és fokozottan védett növények és állatok megőrzése azon alapszik, hogy ezen fajokat és szokásaikat mennyire ismerjük, élőhelyüket meddig és milyen minőségben tudjuk fenntartani, biztosítani a számukra. A természeti környezetünk megóvása közös érdek, tegyünk annak megőrzéséért!

4. naptári éves parlagi sas (Fotó: Papp Csaba)


Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom