Rekord mezei hörcsög fogás a Hevesi síkon

1
Rekord mezei hörcsög fogás a Hevesi síkon

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című LIFE pályázatának vállalásai között szerepel a kerecsensólyom fontos zsákmányállataként számon tartott mezei hörcsög, dél-hevesi állományának gyarapítása. A pályázati időszak alatt (2022-2028) legalább 250 egyed áttelepítését terveztük, belterületen befogott példányok szántóföldi környezetbe történő kihelyezése útján.

A 2025-ös évet jó előjelekkel kezdtük meg, ugyanis általánosan tapasztalható volt a régióban a rágcsálók, mint például a mezei pocok (Microtus arvalis) állományának növekedése. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás kedvező feltételeket teremt, ezen fajok populációinak növekedéséhez. Ezt a természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak megfigyeléséből eredően tudja leginkább megtapasztalni. A korán leköltő bagolyfajok (pl. erdei fülesbagoly) állományának növekedése, az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek költésének kimagasló eredményessége, jó alapokat feltételezett az idei mezei hörcsög befogásokhoz!

Az első csapdázási évben, 2024-ben 71 példányt sikerült befogni, majd visszatelepíteni őket, belterületről mezőgazdasági környezetbe. Jó kezdésnek számított, de a projektben vállalt befogási számokat még korántsem értük el. A feladatot hasonló környezetben folytattuk, Tiszanána közigazgatási belterületéről magánházak, vállalkozások nyitott kert vagy valamilyen haszonállat részére művelt, nyitott, változatos területeiről. Az első hónap (április) során még nem tapasztaltunk, kiemelkedő fogási hatékonyságot a csapdázás során, több alkalommal is előfordult, hogy üresek voltak a csapdák. Igazán a nyár második felére indult el a dömping, folyamatosan erősödő fogási eredményekkel. Az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete elengedhetetlen, ehhez kell igazítani a csapdázási módszereket. A mindennapos csapdaellenőrzések nyújtják az egyedek biztonságos visszatelepítését a mezőgazdasági környezetbe. A csapdázási időszak zárását is meg kell tervezni és időben be kell fejezni, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük, hogy megfelelő helyet találjanak maguknak a télre való felkészüléshez. A késő nyári befogási időszakot szeptember közepével zártuk és az összesítéseknek megfelelően a 2025-ös csapdázási időszakot 171 db befogott és visszatelepített mezei hörcsöggel zártuk! Így a tavalyi évet egészen pontosan 100 egyeddel múltuk felül!

Emellett az év folyamán sikerült számos helyen megfigyelni az állatokat a tájegység egyéb területein is: hőkamerával éjjeli élettevékenysége közepette, illetve használt járatait földutak mellett füves mezsgyéken, lucernatáblákon, kapás növénykultúrák közelében. Sajnos az idei évben elég nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat is, ami azonban szintén arra enged következtetni, hogy a faj populációja jelentősebb mértékben emelkedhetett a régióban.

A faj eredeti élőhelyére való visszatelepítésének célja kettős. Egyrészt a belterületi ingatlanok tehermentesítése, ezáltal a lakossági környezet nyújtotta problémák csökkentése. Másrészt a mezőgazdasági környezetben a veszélyeztetett állományú ragadozó madarak, mint például a kerecsensólyom táplálékbázisának megerősítése. A projekt során kitűzött célok elérése felé határozottan haladunk, ezáltal növelve az esélyét a fokozottan védett kerecsensólyom költőállományának megerősítéséhez!

A mezei hörcsög az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, ezért a befogása, szállítása, áttelepítése, ezáltal a hasznosítása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.

Antal András Norbert
Antal András Norbert
természetvédelmi ügyintéző
Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom