A tari Békesztupa - Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark

1
A tari Békesztupa - Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark

A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, közvetlenül a 21-es út mellett Tar község határában egy festői szépségű helyen találjuk a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot és az itt emelt Békesztupát.

Kialakítása, jellemzők


A sztupa a buddhizmus fontos szimbóluma, a megvilágosodást szimbolizáló kúpszerű szakrális építmény és szent hely. Ázsia buddhista országaiban nagyon sok van belőle, de Magyarországon sem ez az egyetlen. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg mintegy 2500 évvel ezelőtt. A sztupa a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épült. Külső, lépcsős formája a spirituális fejlődés, a megvilágosodás felé vezető fokozatos utat jeleníti meg. Belsejében megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók.
A tari sztupa a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviselői jelenlétében. A magyar bodhiszattva (buddhista szent), Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült. A szentélyt a Tiszteletreméltó Dordzse Lopön Láma Ngawang inspirációjával és szellemi vezetésével négy hónap alatt építették fel különböző egyházak, a Magyar Köztársaság, magánszemélyek és vállalatok nagylelkű adományaiból, sok lelkes, békeszerető ember önzetlen segítségével, tekintet nélkül faji, vallási és szemléletbeli különbségekre.
A sztupa tengelyét képezi az életfa, amelyben szent relikviák kerültek elhelyezésre. A sztupában éjjel-nappal megállás nélkül forog a "mani-korló" (imamalom). Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll, amely négyszázmillió mantrát tartalmaz. Amikor Buddha tanított - úgy mondják - megforgatta a tan kerekét, amely ma is forog. Megtekintésekor a sztupát kívülről és belülről is célszerű körbejárni, mégpedig az imahenger forgásával megegyező irányban. Ezalatt ha jókívánságokat, jószándékokat fogalmazunk meg, azok a sztupa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak.
A sztupákhoz kapcsolódó hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány stb., amelyet személyes vagy általános jellegű jókívánságok kísérhetnek. A területen működik egy igen gazdag árukínálattal rendelkező bolt, az India Shop, ahol a gyakorláshoz szükséges kellékeket (dordzse, csengő, málá, felajánló edények, ereklyetartók, pudzsakönyv-tartó színes brokátból, gyertyatartók, füstölőtartók, hangszerek stb.) kaphatók. Az adományokból és az árusításból származó minden jövedelmet a sztupa, valamit az oktatási és meditációs központ működésének fenntartására és fejlesztésére fordítják.
A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad). A sztupa melletti jellegzetes épületben nyert elhelyezést a Kőrösi Csoma Sándor életútját bemutató állandó kiállítás. Az India Shopban üdítőitalt és kávét is fogyaszthatunk, illetve sok-sok Indiából, Nepálból, Japánból, Kínából, Dél-Amerikából és Dél-Kelet Ázsiából származó ajándéktárgyat is vásárolhatunk. Ha ellátogatunk ide, garantáltan gazdag élményekkel feltöltődve térhetünk haza, s minden bizonnyal vissza fogunk vágyni.

A különböző alkalmi rendezvényeken és közös meditációk megtartására szolgáló hely minden nap ingyenesen megtekinthető.

Hivatalos honlap: www.buddha-tar.hu

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom