Ökoturisztikai fejlesztés a Bükk-vidék Geopark területén

1
bükki nemzeti park igazgatóság, bátor, tanösvény

Mozgalmas földtörténeti múlt emlékei, festői sziklák és szűk völgyek között, erdőkben és egykori ligetes legelőerdők vidékén kanyarog a Bátor tanösvény, melyet a Turisztikai Központ új épületével együtt adtak át a 64,58 millió forintos, vissza nem térítendő, európai uniós támogatás segítségével megvalósult "Turisztikai fejlesztés Bátor Községben" projekt keretében.

Bátor látképe

Ahol a Bükk nyugaton véget ér, és a Heves–Borsodi-dombvidék erdős hullámai kezdődnek, az erdők ölelésében e két tájegység határán fekszik egy aprócska, alig 390 lelkes palóc falu, Bátor. Már a bronzkorban megjelent itt az ember, és a régészeti leletek alapján eleink már a kora Árpád-korban megtelepedtek a Laskó- és az Aranyos-patakok összefolyásánál. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt az erdőkkel, legelőkkel tarkított hegyvidéki tájat az ember legalább egy évezrede alakítja, felhasználva a természet nyújtotta erőforrásokat, lehetőségeket. Az ember és a táj e hosszas együttélése során alakult ki ez a vidék, melyet most már egy újonnan létesített, 8,6 kilométer hosszú tanösvény is bemutat.

– A természet megőrzése értékmegőrzés. Élő- és élettelen természeti, táji és kultúrtörténeti értékeink védelmének fontos eleme azok bemutatása, megismertetése. Hiszen, amit nem ismerünk, amiről nem tudunk, annak nem érezzük fontosságát sem. Ez a tanösvény, ez a Turisztikai Központ is fontos eleme ennek a tevékenységnek – mondta Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.

– Ez azért is kiemelt jelentőségű itt, mert különleges tájon járunk. A Bükk-hegység és környezete a Kárpát-medence földtani értelemben legváltozatosabb, leggazdagabb tája, melynek egy szeletét mutatja be a megépült tanösvény. Ennek a földtani változatosságnak a megőrzése és bemutatása érdekében fogott össze a térség 109 települése a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, aminek gondnokságában elindult a Bükk-vidék Geopark létrehozása, az UNESCO Globális Geopark cím megpályázása. Ez a szelíd, fenntartható turizmus ösztönzésével jelentős vidékfejlesztő tényező lehet a térségben. A megvalósult tanösvény ennek a Geoparknak az egyik földtani értékét (geosite) is érinti és bemutatja – összegezte Dudás György.

Klein Dávid, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület képviseletében (balról), Horváth László, a térség országgyűlési képviselője, Pallagi Alfréd, Bátor polgármestere és Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese

Az útvonalon megismerhetjük Bátor környékének mozgalmas földtörténeti múltját, megtekinthetjük az egykor itt lévő mélytengeri árok hasadékain felbuggyanó híg, bazaltos láva hirtelen megszilárdult, párna alakú kőzettömbjeit. Nyomába eredhetünk a Bükk és a Mátra vidékének híres betyárának, Vidróczkinak is, aki – a néphagyomány szerint – egyszer az Egri Érsekség egész birkanyáját elhajtotta innen.

A természetvédelmi oltalom alatt álló Nagy-oldal melegkedvelő tölgyeseiben, illetve az itt kialakult szilikát sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, többek közt itt virít nyár elején a bennszülött magyar kőhúr egyik legnagyobb állománya. A Nagy-oldal gyorsan felmelegedő déli lejtőivel szöges ellentétben állnak a Laskó- és a Víz-völgyi-patak szűk, hűvös völgyei, ahol a völgytalpon öreg égeresek vetnek árnyékot a vizes élőhelyekre.

Tehát van miért felkeresni ezt a vidéket, akár családdal, gyerekekkel is – hiszen a túraútvonal néhány óra alatt végigjárható, könnyű terepen visz. A projektről bővebb információt a https://batortanosveny.hu oldalon olvashatnak

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom