Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén

1
Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén

Új kaptárkővel bővült a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe, miután Eger külterületén, a K2-es út közelében új kaptárkövet fedeztek fel. A kaptárkövek jelentős természeti- és kultúrtörténeti értékek, Magyarország területén a Bükkalján a leggazdagabb az előfordulásuk.

A Bükkalján több helyen láthatók miocén korú (18-12 millió éves) riolittufa és dácittufa vulkáni törmelékes kőzetek, melyekből az erózió több helyen kúp alakú kőtornyokat alakított ki. Ezekbe a sziklaalakzatokba a régmúlt korok emberei átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak. A kaptárkövek eredete jelenleg nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

Az új, egy fülkés kaptárkő Egerben (Kép: Zachar Tamás)

Az új, egy fülkés kaptárkövet Zachar Tamás térképész, geodéta fedezte fel munkája közben Egerben, mialatt a K2-es úton dolgozott és kíváncsiságát felkeltette egy távoli sziklacsoport, ahol egy olyan kaptárkövet talált, melyet térképek és leírások nem jelölnek. Az új kaptárkőről szóló bejelentés idén ősszel eljutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához, melynek szakemberei helyszíni ellenőrzés és regisztráció után kezdeményezik a kaptárkő védetté nyilvánítását.

Kép: Farkas Roland

2021-ben Bíró Péter régész Noszvaj külterületén talált két faragott sziklát egymás közelében, egyiken két fülke és egy fülkenyom, míg a másikon egy fülke látható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében idén egy eddig nem ismert, négy fülkenyomos kaptárkövet is regisztráltak. A felfedezésekkel a Bükkalján így már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.

Kép: Farkas Roland

A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés született. Egyes nézetek szerint síremlékek, és a fülkékbe az elhunytak hamvait helyezték, más nézetek szerint a vakablakok bálványtartók, áldozatbemutatók, de sziklaméhészeti elmélet is felmerült. Ezen feltevéseket a régészeti feltárások nem igazolták. Jelenleg a kaptárköveket „jeles köveknek” tekintjük, azaz olyan sziklaalakzatoknak, melyekhez valamilyen szakralizáló hagyomány, helyi monda, eredetmonda fűződik, illetve amelyeket az ember hitbéli, vallási ihletettségéből fakadóan átalakított, megfaragott.

A kaptárkövek 2014 óta védett természeti emlékek, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig 2016-tól a Hungarikum címet is megkapták egyedülálló természeti és kultúrtörténeti jellegük miatt.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom