Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén

1
Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén

Új kaptárkővel bővült a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe, miután Eger külterületén, a K2-es út közelében új kaptárkövet fedeztek fel. A kaptárkövek jelentős természeti- és kultúrtörténeti értékek, Magyarország területén a Bükkalján a leggazdagabb az előfordulásuk.

A Bükkalján több helyen láthatók miocén korú (18-12 millió éves) riolittufa és dácittufa vulkáni törmelékes kőzetek, melyekből az erózió több helyen kúp alakú kőtornyokat alakított ki. Ezekbe a sziklaalakzatokba a régmúlt korok emberei átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak. A kaptárkövek eredete jelenleg nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

Az új, egy fülkés kaptárkő Egerben (Kép: Zachar Tamás)

Az új, egy fülkés kaptárkövet Zachar Tamás térképész, geodéta fedezte fel munkája közben Egerben, mialatt a K2-es úton dolgozott és kíváncsiságát felkeltette egy távoli sziklacsoport, ahol egy olyan kaptárkövet talált, melyet térképek és leírások nem jelölnek. Az új kaptárkőről szóló bejelentés idén ősszel eljutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához, melynek szakemberei helyszíni ellenőrzés és regisztráció után kezdeményezik a kaptárkő védetté nyilvánítását.

Kép: Farkas Roland

2021-ben Bíró Péter régész Noszvaj külterületén talált két faragott sziklát egymás közelében, egyiken két fülke és egy fülkenyom, míg a másikon egy fülke látható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében idén egy eddig nem ismert, négy fülkenyomos kaptárkövet is regisztráltak. A felfedezésekkel a Bükkalján így már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.

Kép: Farkas Roland

A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés született. Egyes nézetek szerint síremlékek, és a fülkékbe az elhunytak hamvait helyezték, más nézetek szerint a vakablakok bálványtartók, áldozatbemutatók, de sziklaméhészeti elmélet is felmerült. Ezen feltevéseket a régészeti feltárások nem igazolták. Jelenleg a kaptárköveket „jeles köveknek” tekintjük, azaz olyan sziklaalakzatoknak, melyekhez valamilyen szakralizáló hagyomány, helyi monda, eredetmonda fűződik, illetve amelyeket az ember hitbéli, vallási ihletettségéből fakadóan átalakított, megfaragott.

A kaptárkövek 2014 óta védett természeti emlékek, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig 2016-tól a Hungarikum címet is megkapták egyedülálló természeti és kultúrtörténeti jellegük miatt.

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom